Képek, kérdések, emlékek

Miért hívják Kiskanizsának a falu legrégibb utcáját? Honnan erednek az Újutca, Ószeg, Békavár, Lebuj elnevezések, melyekkel a helyiek Zalavár egy-egy részét nevezik? Többek között e kérdésekre is keresik a választ egy most indult értékmegőrző, helytörténeti programban.
Múlt és jelen találkozik Zalaváron: régi fotók kerülnek a falu közösségi oldalára, s hamarosan honlapjára is. A helyiek élénken érdeklődnek, tippelgetik, vajon kik láthatóak a képen, s mikor készülhettek a fotók.
– Elkezdtem gyűjteni régi fényképeket és régi videofelvételeket is kérek, melyeket digitalizálok, hogy megmaradjanak az utókor számára. Ezekről már lehet beszélgetni: már most is nagyon sok a hozzászólás a képekhez – mesélte érdeklődésünkre az ötletgazda, Gábor Csaba a falu kulturális referense, aki elsősorban az elmúlt évtizedekben készült fényképeket várja.

Iskolások az 1970-es években

– Nem régi, inkább ötven – hatvan éves fotókról beszélünk: soknál már most bizonytalanok az emberek, hogy kit is ábrázolnak. Azt szeretném, ha olyan képek kerülnének elő, ami a falu életét ábrázolják: régi falunapot, szüreti felvonulást, vagy bármilyen más eseményt, amelyhez történetek kapcsolódnak. Nem feltétlenül az a lényeg, hogy keressünk egy múlt századi képet, hogy akkor hogyan nézett ki a település, inkább az, hogy történetek jöjjenek elő.
A képek közkinccsé tétele azonban csak a nyitánya az októberben kezdődő „Mama-Papa, hogy volt? ” című eseménysorozatnak. Kötetlen beszélgetésekre várják a falu apraját – nagyját, hogy együtt idézzék fel a múltat, s továbbörökítsék az emlékeket, hagyományokat. Generációkat is közelebb hozhat egymáshoz a sorozat: a fiatalok kérdezgethetik szüleiket, nagyszüleiket, az aranykorúak mesélhetnek az ifjabbaknak saját fiatalságukról, s a személyes történeteken keresztül megelevenedik Zalavár múltja.

Zalavári tánccsoport az 1960-as években

– A Kossuth utcát úgy hívják, hogy Új utca. A falu legrégebbi utcája az Ady Endre utca, amit a helyiek „Kiskanizsának” neveznek. A Dózsa György utca végét „Ószegnek”,a Petőfi utcát „Békavárnak”, egy kis átkötő utcát „Tilos”-nak emlegetnek, vagy például Zalavár keleti részét „Lebuj”-nak nevezik. Vannak, akik tudják, de legtöbben nem, honnan erednek az elnevezések. Ezekre is keressük a válaszokat, vagy például arra, hogy Zalavár mely részein lehettek a falura jellemző, tornácos, nyitott tetejű házak? Ha nem ápoljuk most a múltat, akkor gondoljunk bele, hogy tíz-tizenöt év múlva már nem lesz kivel erről beszélgetni. Akkor van jövője egy településnek, ha ismeri, múltját, tudja, ki, mikor milyen „követ” rakott az idő falába – vallja Gábor Csaba.
Zalaváron nem egy nagyszabású, egyszeri programot, hanem folyamatos, értékmegőrző rendezvénysort szeretne megvalósítani az önkormányzat. A beszélgetésekről jegyzetek készülnek, melyek szintén megjelennek majd az interneten.
A falu lakóitól várják a képeket. A mellékelt két kép a most elkezdődött gyűjtésből származik, melyet Horváth Ildikó polgármester őriz, s melyeket szintén közkinccsé tesznek.

Forrás: Zaol.hu
Szerző: Keszey Ágnes
Eredeti cikk ide kattintva érhető el!

Hozzászólások

Your email address will not be published.

*